Bejelentés


Nyagyfalu zarándokhely


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









Miként az isteni kinyilatkoztatásból tudjuk, a bűnöket az isteni szentség és igazságosság által kiszabott büntetések követik, melyeket akár itt a Földön az életnek fájdalmaival, nyomorúságaival és viszontagságaival, s főként a halál elviselésével, akár a

A BÚCSÚ BEVEZETŐ GONDOLATOK Miként az isteni kinyilatkoztatásból tudjuk, a bűnöket az isteni szentség és igazságosság által kiszabott büntetések követik, melyeket akár itt a Földön az életnek fájdalmaival, nyomorúságaival és viszontagságaival, s főként a halál elviselésével, akár a másvilágon tűz és szenvedések, vagyis tisztító büntetések által kell lerónunk. Isten igazságos és irgalmas ítélete azért rója ki ezeket a büntetéseket, hogy megtisztítsa a lelket, megvédje az erkölcsi rend szentségét, és teljes méltóságában állítsa helyre Isten dicsőségét. A tisztítótűzról szóló tanításból világosan látható, hogy a bűn megbocsátása után is maradhatnak és valójában gyakran maradnak vissza lerovandó büntetések vagy a bűnök megtisztítandó maradványai. A tisztítótűzben ugyanis az elhunytak lelkei, akik igaz bűnbánattal, Isten szeretetében haltak meg, anélkül, hogy cselekedeteikért és mulasztásaikért a bűnbánat megfelelő gyümölcseivel elégtételt nyújtottak volna a halál után, tisztító büntetésekkel tisztulnak. Minden e világban zarándokló ember elkövet legalább bocsánatos s ahogy mondani szokták mindennapos vétkeket, így tehát valamennyien rászorulnak Isten irgalmára, hogy megszabaduljanak a bűnök büntető következményeitől. A hívek között, akik akár eljutottak már az égi hazába, akár elkövetett vétkeikért engesztelnek a tisztítótűzben, akár még a Földön zarándokolnak, állandóan fönnáll a szeretet köteléke, és az összes javak bőségesen áradó kölcsönös cseréje, melyekkel az egész titokzatos test minden bűnéért engesztelve kiengesztelik az isteni igazságosságot; Isten irgalmát pedig megbocsátásra késztetik, hogy a bűnbánó bűnösök minél hamarabb eljussanak Isten házanépe javainak teljes élvezetére. A búcsúk lassanként terjedő használata az Egyház története során akkor vált a leginkább nyilvánvalóvá, amikor a római pápák úgy határoztak, hogy az Egyház közjavát szolgáló bizonyos cselekedetek mindenfajta vezeklés helyettesítésére beszámítandók és a bűneiket valóban bánó és meggyónó hívőknek bűneiknek legteljesebb megbocsátását engedélyezték. Isten egyszülött Fia ugyanis kincstárat szerzett a küzdő Egyháznak, ezt a kincstárat pedig rábízta Szent Péterre, a mennyek országa kulcsainak birtokosára, valamint az ő utódaira és helyetteseikre itt a Földön, hogy osszák szét a hívek között, és sajátos, ésszerű okokra való tekintettel engedjék el a bűneiket bánó és megvalló híveknek a bűneikért járó ideigtartó büntetést hol teljesen, hol részlegesen. E kincstárhoz tartoznak a Boldogságos Istenszülő és az összes választottak érdemei. A már megbocsátott bűnökért járó ideigtartó büntetéseknek ezt az elengedését külön névvel indulgentiának, ‘búcsúnak’ nevezték. A cél amelyet az egyházi hatóság a búcsúk engedélyezésével elérni akar, abban áll, hogy ne csupán segítse a híveket a megérdemelt büntetések lerovásában, hanem a jámborság, a bűnbánat és a szeretet cselekedeteire is késztesse őket, főként olyanokra, melyek növelik a hitet és előmozdítják a közjót. Ha pedig a hívek elhunytak megsegítésére ajánlják föl a búcsúkat, akkor kiváló módon gyakorolják a szeretetet, és miközben az égeikre gondolnak, földi tennivalóikat is helyesebben végzik. A búcsúk gyakorlatába viszont nemegyszer visszaélések csúsztak be, egyrészt mert „a mértéktelenül és feleslegesen engedélyezett búcsúk lejáratták az Egyház kulcshatalmát és erejétől fosztották meg a vezeklő elégtételt, másrészt pedig a gyalázatos nyerészkedés miatt káromolták a búcsúk nevét. Az Egyház azonban e visszaéléseket megszüntetve és helyreigazítva azt tanítja és rendeli, hogy az Egyházban meg kell tartani a búcsúk gyakorlatát, mert a keresztény nép számára nagyon üdvös dolog, és szent zsinatok hagyták jóvá tekintélyükkel. Kiközösítéssel sújtja mindazokat, akik a búcsút haszontalannak tartják, vagy tagadják azt, hogy az Egyháznak van hatalma búcsúkat engedélyezni. A búcsúk – bár ingyenes ajándékok – mind az élők, mind a megholtak javára csak bizonyos feltételek teljesítése után nyerhetők el. Elnyerésükhöz ugyanis szükséges, hogy egyrészt elvégezzék az előírt jócselekedeteket, másrészt hogy a hívő kellő felkészültséggel rendelkezzék: szeresse Istent, tagadja meg a bűnöket, bízzék az Úr Krisztus érdemeiben, és erősen higgyen abban, hogy a szentek közössége nagyon hasznos számára. A búcsúk üdvös intézménye a maga módján hozzájárul ahhoz, hogy az Egyház Krisztus számára szeplő és ránc nélküli, szent és szeplőtelen legyen, és csodálatos módon kapcsolódjék Krisztushoz a szeretet természetfölötti köteléke által. Minthogy pedig a szenvedő egyház tagjai a búcsúk révén hamarabb jutnak be a mennyei egyház tagjai közé, azért a búcsúk által mind jobban és gyorsabban megvalósul Krisztus országa addig is, ”amíg mindnyájan el nem jutunk a hitben és az Isten Fia megismerésében az egységre, és meglett emberré nem leszünk, elérve a krisztusi teljességet”. Ezen igazságokra támaszkodva tehát az Anyaszentegyház, miközben szüntelenül ajánlja híveinek a búcsúk használatát egyáltalán nem akarja háttérbe szorítani a megszentelés és tisztulás egyéb módjait, főként nem a szentmiseáldozatot és a szentségeket, kiváltképp a szentgyónást, de az úgynevezett szentelmények nyújtotta bőséges segítséget sem; végül pedig éppenséggel nem akarja kisebbíteni az imádságnak, a vezeklésnek és a jótékonysági cselekedeteknek értékelését. Mindezen segédeszközöknek közös vonása, hogy annál hatékonyabban adják a megszentelődést és megtisztulást, minél szorosabban kapcsolódik az ember a szeretet által a Főhöz, Krisztushoz és az Egyház egész testéhez. A szeretet kiemelkedő helyét a keresztény életben a búcsúk is igazolják. Nem lehet ugyanis búcsút nyerni őszinte megtérés és Istennel való kapcsolat nélkül, melyekhez csak hozzájárul az előírt cselekedetek elvégzése. Megmarad tehát a szeretet rendje, és ebbe szövődik bele a büntetések elengedése az Egyház kincstárának hasznosítása által. SZABÁLYOK 1. A búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó, ideig tartó büntetések elengedése, melyet a keresztény hívő, aki megfelelően fölkészült és teljesítette a kiszabott feltételeket, elnyer az Egyház segítségével. 2. A búcsú részleges vagy teljes aszerint, hogy részben vagy teljesen szabadít meg a bűnökért járó ideigtartó büntetésektől. 3. Mind a részleges, mind a teljes búcsúnyerést mindig fel lehet ajánlani az elhunytak javára mint közbenjárást. 4. A hívőnek, aki legalább szívbéli töredelemmel tesz részleges búcsúval ellátott jó cselekedetet, az Egyház ugyanannyi büntetés elengedését ajándékozza, amennyi a saját cselekedetéért elengedtetett neki. 5. Teljes búcsút naponta csak egyszer lehet nyerni. Részleges búcsút viszont napjában többször is nyerhetünk, hacsak kifejezetten más rendelkezés nincs érvényben. 6. A teljes búcsú elnyeréséhez el kell végezni a búcsúval ellátott cselekményt, és teljesíteni kell három feltételt: a) szentgyónás, b) szentáldozás és c) imádság a Szentatya szándékára. Ezenfelül szükséges, hogy ki legyen zárva minden bűnös ragaszkodás, beleértve a hocsánatos bűnöket is. Ha nincs meg ez a teljes fölkészültség, vagy nem teljesülnek a mondott feltételek, a búcsú csak részleges lesz. 7. A három feltételt teljesíteni lehet az előírt cselekmény elvégzése előtt vagy után akár több nappal is; helyes azonban, ha a szentáldozás és az imádság a Szentatya szándékára azon a napon történik, amelyen az előírt cselekedeteket elvégezzük. 8. Egyetlen szentgyónás után több teljes búcsú is elnyerhető, de egy szentáldozással és egy, a Szentatya szándékára mondott imádsággal csak egy teljes búcsút lehet nyerni. 9. A Szentatya szándékára történő imádkozás feltételeinek teljesen eleget teszünk, ha elmondunk a Szentatya szándékára egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet. A híveknek azonban módjukban áll bármi más imádságot mondani a Szentatya szándékára, kinek-kinek a Szentatya iránti egyéni áhítata és tisztelete szerint. 10. Ha halálveszélyben forgó hívőnél nincsen pap, aki kiszolgáltassa neki a szentségeket és megadja az apostoli áldást, amely az Egyházi Törvénykönyv 468. kánonjának 2. §-a értelmében teljes búcsúval van ellátva – az Egyház mint jó anya a halál órájára teljes búcsút engedélyez az ilyen hívőnek – ha az kellőképp fölkészült rá, azt az egyet feltételezve, hogy élete folyamán szokásszerűen végzett valamilyen imádságokat. Dicséretes, ha ennek a búcsúnak elnyeréséhez feszületet vagy keresztet is használunk. Ugyanezt a teljes búcsút a hívő akkor is elnyerheti ha aznap már nyert teljes búcsút. NAPONTA ELNYERHETŐ TELJES BÚCSÚK 1. Szentségimádás legalább félóráig Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki legalább fél óráig szentségimádást végez. Részleges búcsút nyerhet az a hívő, aki imádó szándékkal szentséglátogatást végez. 2. A Szentírás olvasása vagy hallgatása legalább félóráig Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki a Szentírás szövegét Isten szavának kijáró tisztelettel és lelkiolvasmányként olvassa, legalább fél óráig; a rövidebb szentírásolvasással részleges búcsú nyerhető. Ha valaki ésszerű okból nem tud olvasni, az előbbi teljes vagy részleges búcsút elnyerheti, ha a Szentírási szövegeket felolvasótól, vagy videó-, illetve hangkazettáról hallgatja. 3. A rózsafüzér imádkozása Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki a rózsafüzért templomban vagy kápolnában, családban, szerzetesi közösségben, jámbor társulatban vagy jámbor szándékkal együttlévők közösségében elimádkozza. Egyéb körülmények között a rózsafüzérrel részleges búcsú nyerhető. A rózsafüzér az az imaforma, melyben a Miatyánk közbeiktatásával 15-ször 10 Üdvözlégyet imádkozunk, s a tizedekhez áhítatos elmélkedéssel hozzákapcsoljuk megváltásunk 15 misztériumát. A teljes búcsú elnyeréséhez elegendő egy 5 tizedes rész, de az 5 tizedet egyfolytában kell elmondani. AZ ÖRVENDETES SZENTOLVASÓ TITKAI 1. Akit te Szent Szűz a Szentlélektől fogantál 2. Akit te Szent Szűz Erzsébet látogatván méhedben hordoztál 3. Akit te Szent Szűz a világra szültél 4. Akit te Szent Szűz a templomban bemutattál 5. Akit te Szent Szűz a templomban megtaláltál A FÁJDALMAS SZENTOLVASÓ TITKAI 1. Aki érettünk vérrel verítékezett 2. Akit érettünk megostoroztak 3. Akit érettünk tövissel megkoronáztak 4. Aki érettünk a keresztet hordozta 5. Akit érettünk keresztre feszítettek A DICSŐSÉGES SZENTOLVASÓ TITKAI 1. Aki a halálból föltámadott 2. Aki a mennybe fölment 3. Aki nekünk a Szentlelket elküldötte 4. Aki téged Szent Szűz a mennybe fölvett 5. Aki Téged Szent Szűz a mennyben megkoronázott EGYÉB NAPONTA VAGY MEGHATÁROZOTT ALKALMAKKOR ELNYERHETŐ TELJES ÉS RÉSZLEGES BÚCSÚK Az itt közölt teljes és részleges búcsúk korántsem jelentik az összes elnyerhető búcsút. Azoknak csak egy kis töredékét ismertetik az itt közöltek. A válogatás szempontja az volt, hogy a naponta és a legkönnyebben elnyerhető (teljes) búcsúkat mutassák be. Az egyéb naponta vagy meghatározott alkalmakkor elnyerhető teljes és részleges búcsúkról lsd. ‘A búcsúk Kézikönyve: Szabályok és búcsúengedélyek’ c. könyvet. A fent leírtak ‘A búcsúk Kézikönyve: Szabályok és búcsúengedélyek’ c. könyv alapján kerültek közlésre. ÖSSZEFOGLALVA (és kiegészítve) KÉRDÉS – VÁLASZ FORMÁBAN 1. Mi a búcsú? A bűnbánat, illetve a gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, az isteni életbe. Tehát a gyónással újra megnyerjük a kegyelmi életet. Viszont még nem mentesültünk a büntetéstől. A búcsút végző ettől is megszabadulhat! A búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó ideigtartó büntetések elengedése részben vagy teljesen. A teljes búcsú az ideigtartó büntetéstől, vagyis (ha most meghalnánk) a tisztítótűztől szabadít meg minket, illetve a tisztítótűzben szenvedőket a mennybe juttatja. 2. Mit jelent a büntetések elengedése? Ha az ember bocsánatot nyer a bűneire, visszakapja az elvesztett kegyelmi életet, s újra kedvessé válik Isten szemében. Ez Isten irgalmának ajándéka. Isten azonban igazságos is, és igazságossága megköveteli, hogy az elkövetett bűnök büntetést kapjanak. Ezért marad vissza mind a halálos, mind a bocsánatos bűnök megbocsátása után bizonyos mennyiségű, azaz bizonyos ideig tartó büntetés, melyet az ember vagy leró, vagy elengedését külön ajándékként megkapja. Ez az elengedés – mint ajándék – a búcsú. 3. Miért éppen búcsúnak nevezzük ezt az ajándékot? Ennek az ajándéknak a latin neve indulgentia, ami azt jelenti, hogy elengedés. Ez az elnevezés Isten és a Pápa oldaláról nézi az ajándékot, és az elengedés gesztusát emeli ki. A magyar név az ajándékot nyerő lélek oldaláról nézi a kérdést, és innen nézve azt fejezi ki, hogy az ember búcsút vehet a különben reá váró büntetésektől, azaz megszabadul tőlük. E búcsúvétel alapján adták eleink a búcsú nevet az elengedés ajándékának. 4. Mit jelent, hogy részben vagy teljesen engedi el Isten nevében az Egyház az ideig tartó büntetéseket? Azt jelenti, hogy a búcsút engedélyező pápa Isten nevében teljesen eltörli az ideigtartó büntetéseket, ez a teljes búcsú. Ekkor a lélek megszabadul minden tartozásától. Ha az elengedés csak részleges, akkor a lélek adósságainak csak egy részétől szabadul meg, ez a részleges búcsú. 5. Honnan van az Egyháznak joga arra, hogy búcsút engedélyezzen? Jézus Péternek és apostolainak hatalmat adott: ”Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.” (Mt 16,19). Erre a felhatalmazásra alapozva engedélyeznek az egyházi elöljárók bizonyos kegyelmi alkalmakkor a hívőknek búcsút, amely által részesedünk az Egyház kegyelmi kincseiből, s feloldozást kapunk az ”ideigtartó” büntetések alól. 6. Csak katolikus hívő nyerhet búcsút? Igen, mivel a búcsú a Péternek, azaz a Pápának adott oldó és kötő hatalom ajándéka. Ezért aki nincs a hit, a szentségek és az egyházkormányzat közösségében a pápával – azaz nem katolikus –, az nem kaphatja meg a Pápa közvetítésével a búcsú ajándékát sem. 7. A nem katolikusok tehát nem nyerhetik el ideig tartó büntetéseik elengedését? A búcsú módján nem. De jótetteikkel ők is szerezhetnek érdemeket, amelyeket Isten beszámít nekik a büntetések törlesztéseként. 8. Milyen fölkészültséget kíván a részleges búcsú? A részleges búcsú elnyeréséhez a katolikus hívőnek: a) kegyelem állapotában kell lennie - azaz nem lehet halálos bűnben; b) akarnia kell a részleges búcsú elnyerését, legalább ezzel az általános szándékkal: ”mindig el akarom nyerni a lehetséges részleges búcsúkat”. 9. Milyen fölkészültséget kíván a teljes búcsú? A teljes búcsú elnyeréséhez szükséges: a) Szentségi gyónás - annak kifejezéséül, hogy az Egyház bűnbocsátó hatalma által akar megbékélni a lélek Istennel. b) Szentáldozás, lehetőleg a teljes búcsú elnyerésének napján - a Krisztussal való szentségi közösség megvalósulásáért. c) A teljes búcsú elnyerésének legalább általános szándéka. d) Mentesség minden bűntől, még a bocsánatos bűnöktől is. e) Imádság a Szentatya szándékára. Ha nincs meg ez a teljes fölkészültség, vagy nem teljesülnek a mondott föltételek, a búcsú csak részleges lesz. A három föltételt teljesíteni lehet az előírt cselekmény elvégzése előtt vagy után akár több nappal is; helyes azonban, hogy a szentáldozás és az imádság a Szentatya szándékára azon a napon történik, amelyen az előírt cselekedeteket elvégezzük. A Szentatya szándékára történő imádkozás föltételeinek teljesen eleget teszünk, ha elmondunk a Szentatya szándékára egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet. 10. Minden teljes búcsúhoz külön gyónás kell? Nem, mert a szentgyónás csak azért szükséges, hogy a kegyelmi állapotot a lélek szentségi szinten nyerje vissza. Teljes búcsú egy szentgyónás után mindaddig nyerhető, amíg a lélek kegyelem állapotában marad. 11. Minden teljes búcsúhoz külön szentáldozás kell? Lehetőleg igen. Mivel teljes búcsút napjában csak egyszer lehet nyerni, azon a napon, amelyen teljes búcsút akar nyerni a lélek, áldoznia kell. 12. Ha valaki búcsút nyer, továbbadhatja-e másnak? Igen, de búcsú csak a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek adható tovább. A szenteknek nem ajándékozható, mert nekik már nincs rá szükségük. A földön élő embereknek pedig búcsú nem adható át. 13. Miért nem nyerhető földön élő felebarátaink részére búcsú? Azért mert a búcsú a Megváltó Krisztussal és az Egyházzal való közösség gyümölcse. E közösség pedig teljesen személyes, más helyett meg nem valósítható, senkitől át nem vállalható. 14. S ha éppen azért akarom másnak nyerni a búcsút, mert nem ismeri, vagy nem akarja elnyerni? Ha nem ismeri a búcsúról szóló tanítást, föl kell világosítani és meg kell tanítani a búcsúnyerés módjára. Ha pedig nem akar búcsút nyerni, akkor a hit és a belátás kegyelmét kell kérni számára. 15. És a tisztítótűzben szenvedő lelkekért miért lehet felajánlani a búcsút? Azért, mert ők már nem tudnak segíteni magukon, de a kegyelem állapotában vannak, és a búcsú által megnyilvánul irántuk is az Egyház anyai szeretete. 16. Hányszor lehet napjában búcsút nyerni? a) Részleges búcsút sokszor lehet nyerni, ahányszor csak sikerül olyan jót tenni, ami részleges búcsúval jár. b) Teljes búcsút azonban, rendes körülmények között, napjában csak egyszer nyerhetünk. 17. Mit jelent az, hogy rendes körülmények között? Azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az ember a következő napot is megkapja Istentől ajándékba. Aki ugyanis földi élete végéhez ért, az a halála pillanatában akkor is elnyerheti a haldoklóknak szóló teljes búcsút, ha aznap már nyert teljes búcsút. 18. Rendes körülmények között mikor és mivel lehet teljes búcsút nyerni? a) Legalább félórás szentségimádással. b) Legalább félórás szentírásolvasással. c) A rózsafüzér legalább öt tizedének elimádkozásával templomi vagy családi közösségben. d) Stb.










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!