Bejelentés


Nyagyfalu zarándokhely


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









 

forrás:Tudatos vásárló

 http://tudatosvasarlo.hu

A boltokban nincs külön hely a magyar termékek számára, így különösebb tájékozottság híján sokáig eltarthat, amíg rábukkanunk egy-egy hazai árura. De még ha kifejezetten ezekre vadászunk is, zavarba ejtő, hogy nem egy, nem is kettő, hanem jelenleg hat különböző termékcímke közül választhatunk. A „magyar" termékek népszerűsítéséért számos kezdeményezés született, ezek között azonban egyáltalán nem egyszerű a tájékozódás - főleg, hogy az egyes piaci szereplők között egyelőre a magyar termékek meghatározását illetően sem született konszenzus.

Egy-egy termék eredetének meghatározásához hét kritériumot vehetünk figyelembe: a tulajdonos nemzetisége, a dolgozók állampolgársága, a cég székhelye, az előállítás helye, a termékek előállításához használt anyagok eredete, a cég neve és a cég termékeinek forgalmazási helye. Ezen túlmenően azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a gazdasági meghatározás mellett kevesen hagyják figyelmen kívül személyes ideológiájukat. A legszigorúbbak szerint az igazi magyar termék 100%-osan magyar, azaz mind a hét fent említett feltételnek eleget tesz: a gyártó cég magyar tulajdonban van, magyar embereket foglalkoztat (vagyis a magyar munkaerőnek kedvez), Magyarországon működik, magyar alapanyagokat dolgoz fel, magyar névvel rendelkezik (bár a Győri kekszet is sokan magyarnak tekintik, holott már a francia Danone tulajdonában van), és termékeinek legfőbb részét Magyarországon forgalmazza.

A TÁRKI 2002-es felmérése szerint a fogyasztók ennél valamivel megengedőbbek, és legtöbben a magyar tulajdonjogra helyezik a hangsúlyt. Válaszaikból az derült ki, hogy a Matávot (most már T-Com), a MOL-t és a Budapest Bankot tekintik a leginkább magyarnak, jóllehet ma már ezek nem rendelkeznek többségi magyar tulajdonnal. Akárcsak a Sportszelet vagy a Tomi Kristály mosópor esetében, hiszen az ezeket előállító cégek többségi tulajdona sem magyar. A második legfontosabb kritériumnak a magyar munkaerő alkalmazását és a magyarországi székhelyet jelölték meg, ezért nevezzük pl. a Suzuki autókat is magyarnak („Suzuki, a mi autónk.").

A nagy kavalkádban végül egy egyszerű, általánosan elfogadott közgazdasági meghatározás teremthet rendet, miszerint azt az árut tekintjük magyarnak, amelynek értékét több mint 50%-ban itthon állítottak elő.

Az elmúlt években többen is dolgoztak azon, hogy vásárlás közben ne kelljen az apró betűs szövegek rejtelmeiben elmerülnünk, hanem a csomagolásra rápillantva azonnal fel tudjuk ismerni a kiváló hazai termékeket. Így jöttek létre a magyar termék különböző lobbiszervezetei és címkéi.

Magyar_termekcimkek_kivalomagyar A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kötődő Agrármarketing Centrum Kht. működteti. Jelenleg több mint 300 termék jogosult a védjegy viselésére, amelynek célja az élelmiszer-előállítók védelme, a fogyasztók tájékoztatásán keresztül a fogyasztói döntések befolyásolása, az általános élelmiszer-fogyasztási kultúra fejlesztése, az élelmiszergyártók ösztönzése a minőségfejlesztésre és az országimázs erősítése. A védjegyet pályázat útján lehet elnyerni, amely pályázatra minden Magyarországon bejegyzett cég jelentkezhet. Az élelmiszerbiztonsági előírásokon túl a pályáztatott terméknek rendelkeznie kell legalább egy olyan kiváló minőségű tulajdonsággal, amely a Magyarországon előállított hasonló termékek kínálatából kiemeli. Továbbá a termék csomagolásának és jelölésének is meg kell felelnie bizonyos feltételeknek, pl. a csomagolás esztétikáját vagy a feliratok magyarságát illetően. Bővebben: www.amc.hu

Magyar_termekcimkek_magyartermeknagydij_k
A Magyar Termék Nagydíj a nemzetközi piacon versenyképes, kiemelkedő minőségű magyar termékek előállításának és a szolgáltatások fejlesztésének ösztönzésére jött létre tíz évvel ezelőtt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség támogatásával. A díjazottak között megtalálhatók a 100%-ban magyar tulajdonú vállalkozások, de a vegyes tulajdonban lévő gyártók is. A díjra az évente meghirdetett pályázat útján lehet jelentkezni.
Bővebben: www.termeknagydij.hu

Magyar_termekcimkek_magyartermek_k
A Magyar Termék védjegy a legújabb a sorban. 2006 márciusában 13 hazai cég összefogása eredményeképpen alakult meg a Magyar Termék Kht. azzal céllal, hogy közös költségkeret összeadásával, központi kommunikációval segítse visszaállítani a magyar munkaerő és a magyar termék becsületét. Véleményük szerint ugyanis a magyar jelzőnek van egy erős negatív konnotációja, illetve a magyar termékek rossz pozícióba kerültek a piacon a külföldi árudömpinggel szemben. A kitelepített gépsorok pedig a magyar munkaerő elől veszik el a terepet. Az alulról szerveződött kezdeményezés - állítása szerint - teljes mértékben politikamentes, nem képviseli egyetlen érdekcsoport követeléseit sem, ellenben szeretné felhívni az emberek, illetve a döntéshozók figyelmét a magyar termékek jelenlegi piaci helyzetére. A 100 millió forintnyi alaptőkét az alapító tagok biztosították, a továbbiakban pedig a Magyar Termék emblémát viselő termékek forgalmának 0,5 százalékát fordítják az alaptőke gyarapítására és a közös kiadásokra (marketing, sajtótájékoztatók, stb.). A pályáztatott termékeknek nem kell kizárólag magyar alapanyagból készülniük, ez a társaság szerint ellenőrizhetetlen, feltétel azonban a jó minőség, s hogy a termék Magyarországon nyerje el a végső formáját. Az emblémát nem adják el az üzletláncok saját márkás termékeire, és az ún. első áras (azaz legolcsóbb árkategóriájú), alacsony minőségű árukra sem. Szintén kizáró ok, ha a termék külföldön került kifejlesztésre, a társaságnál ugyanis az is alapvető szempont, hogy a tagvállalat profitját magyarországi fejlesztésekre fordítsák. Nagy Antal, a társaság elnöke elmondta, szeretnék, hogy a magyar termékeket jelző védjegyek és egyéb kezdeményezések hosszabb távon egyesüljenek.
Bővebben: www.amagyartermek.hu

Magyar_termekcimkek_hungaricumclub_k A Hungaricum Club az elit alakulat. 1999-ben alakult meg a nagy hagyománnyal és nemzetközi elismertséggel rendelkező márkáink (Unicum, Herendi, Pick, Tokaji, Halasi Csipke) képviselőinek összefogásával. A kezdeményezés kivételesen nem az amúgy is menő termékek piaci helyzetének erősítéséért jött létre (Ezzel kapcsolatos kétségeinket az támasztja alá, hogy pl. a hungaricumclub.hu-t a Zwack nyúlta le - a szerk.), hanem az ország imázsát kívánja szolgálni. A különleges, számozott csomagolású termékek azonban leginkább külföldön, illetve protokolláris környezetben cserélnek gazdát.

Magyar_termekcimkek_premiumhungaricum_k A vertikum másik pólusa a 2004-ben alakult, bár jelenleg inaktív korábban Premium Hungaricum Egyesülethez kapcsolódik. A Premium Hungaricum a Hungaricum Clubbal ellentétben nem csak a magasan jegyzett márkáinkat kívánta támogatni, hanem a Kárpát Medence minden olyan élelmiszeripari kis- és középvállalkozását, amely a magyar hagyományokat tisztelő, egyedi és kiváló termékeket állít elő. Az alapító tagok (borászok, pálinka-, tészta-, és vízgyártók) szerint ezek a termékek illetve innovációk gyakran nem kapnak megfelelő anyagi támogatást a piacra jutáshoz és a fejlesztéshez. Az egyesület ezt a hiányt szeretné pótolni, továbbá az értékteremtésen túl célja, hogy ne csak az elit hungarikumok, hanem a többi kiváló magyar termék is nemzetközileg ismert és elismert legyen.
Bővebben: www.premium-hungaricum.net

Magyar_termekcimkek_masz_k

Magyar_termekcimkek_magyararuk_k

A Magyar Árukért Szövetség alapítói szerint egyrészt azért kell magyar terméket fogyasztanunk, mert így az elköltött pénzt nem viszik ki külföldre, hanem az országban marad. Másrészt az egészségünk szempontjából létfontosságú, hogy hazai égtájon termett élelmiszert fogyasszunk, „az idegen csak ront a helyzeten" - olvasható a honlapon. Harmadrészt pedig azt állítják, hogy országunk kulturális és érzelmi fejlődése csak az egymás közötti kapcsolatok építésével oldható meg. A Magyar Árukért Szövetség által összegyűjtött kiváló magyar élelmiszerekhez a szövetség Vármegye utca mintaboltjában, a Magyar Áruk Házában lehet hozzájutni.
Bővebben: www.hmo.hu
Magyar_termekcimkek_magor_k A Magor-mozgalom 4 éve indult útjára a magyar kis- és középtermelők védelmére. „A Magor logó abban különbözik a többitől, hogy csak és kizárólag 100%-osan magyar termékek kaphatják meg" - mondja Dömötör Pál, a mozgalom egyik alapítója. A tagok licenszdíjat fizetnek, ami a termelői ár 3-5%-át teszi ki (ez 1 liter tejnél kb. 1-2 forint). Különlegességük továbbá, hogy a Magor termékeket nem adják el a nagyáruházaknak, bár ezzel vállalják a multik által felállított „reklámgáttal" való szembenállást. Azaz megvonják maguktól azt a lehetőséget, hogy szem előtt legyenek a nagyáruházak polcain. Magor termékeket jelenleg csak a Lehel csarnokban lehet kapni, de az alapítók tervei között szerepel egy újabb Magor bolt nyitása - bár újabban nemigen tudni róla semmit.
Bővebben: www.magormozgalom.hu

Magyar_termekcimkek__magyar_baromfi_k A többi termékcímkétől eltérően a Baromfi Termék Tanács 2002 óta forgalomba ozott Magyar baromfi címkéje szűkebb termékkört jelöl. A védjegyet azok a
magyar termelők használhatják, akiknek magyarországi keverőben előállított akarmánnyal, Magyarországon nevelt és Magyarországon feldolgozott (vágott,
darabolt, csomagolt) baromfiból készült termékei megfelelnek a hatályos agyar és uniós jogszabályokon túl azoknak a minőségbiztosítási szabályoknak
is, amelyeket a védjegy szabályzata előír (pl. HACCP és tanúsított lelmiszer-biztonsági irányítási rendszer működtetése).
Bővebben: www.amibaromfink.hu, www.jomagyarbaromfi.hu

 

A „magyar termék" persze nem pusztán önmagában álló minőség, céltalan kategória. Sokak számára egyfajta „brand", védjegy, ami szavatolja az áru minőségét, vagy más jellegű eszmei tartalmát. Természetesen mindenki saját belátása szerint hozza meg fogyasztói döntéseit. Jó lenne azonban, ha a magyar termék (nem) vásárlása elsősorban nem ideológiai kérdés lenne, nem a politikai elkötelezettség függvénye. A növekvő nemzetközi versenyben egyszerűen fel kell ismermünk a helyi értékek fontosságát. Támogassuk a hazait, a helyit (nem csak itthon, hanem külföldön is!), legyünk - így is - tudatosak a környezetünket, a társadalmunkat illetően.












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!